Az artériák megbetegedései
Mit értünk perifériás keringési zavar alatt?
Perifériás keringési zavarról beszélünk, abban az esetben amikor verőér szűkület (sztenózis), illetve elzáródás (obstukció) következtében, elégtelenné válik az izmok és egyéb szövetek oxigén és tápanyag ellátottsága. Leggyakrabban az alsó végtag szintjén jelentkezik. Legfőbb oka az aterosclerosis; a vérzsirok, koleszterin, kálcium, stb érfalban való lerakódása. Ezen hiányállapot különböző panaszok megjelenéséhez, gyaloglás közben megjelenő lábfájdalomhoz (claudicatio intermittens) vezet. Legsúlyosabb formájában a szóbanforgó alsó végtag érintett területei elhalnak. Az elöbbiekben összefoglalt állapotot, orvosi szaknyelven alsó végtagi krónikus obliteratív verőér szűkületnek nevezzük.
A perifériás kerigési zavar megjelenési formái és szövődményei
Az artériás vérkeringési zavarok hosszú évek során alakulnak ki, nem egy önkéntelen (spontán) módon megjelenő elváltozás. Ennek tükrében bizonyos távolság megtétele után jelentkező görcsös lábszárfájdalmat figyelmeztető jelnek kell tekinteni.
Klinikai stádiumbeosztás:
Ez a folyamat 4 stádiumban zajlik:
I stádium: tünetmentes verőér szűkület – az érszűkület olyan kismértékű, hogy nem okoz panaszokat a mindennapi tevékenység során
II stádium: bizonyos távolság megtétele után jelentkező görcsös lábszárfájdalom, amely lehetetlenné teszi a tovább haladást
III stádium: nyugalomban is jelentkezik a lábszárfájdalom (főleg éjszaka)
IV stádium: kiterjed szövetelhalások, nehezen gyógyuló fekélyek, ezt követően az érintett végtag elhalása alakul ki, elkerülhetetlenné téve a végtag amputációját
Az 50-ik életévét betöltött korosztály megközelítőleg 5%-nál figyelhető meg alsó végtagok szintjén jelentkező keringési zavar. Az érintett férfiak száma kétszerese az érintett nők számának. Románia körülbelü 1 millió lakosa szenved végtagi érelézáródában. A miokardiális infarktussal és a szélütéssel együtt a vezető halálokok közé tartozik.
Arteriopatie cronica obliteranta
Stadiul IV
Diagnosztikai eljárások
Első lépés: a fizikális végtag vizsgálat, amely során felmerül az alsó végtagi krónikus obliterativ verőér szűkület gyanúja. Második lépés: kiegészítő vizsgálatok, amelyek az obstrukció fokának és topográfiai helyzetének megállapításában lehetnek segítségünkre
· kiegészítő vizsgálatok, amelyek az obstrukció fokának és topográfiai helyzetének megállapításában lehetnek segítségünkre
· futópad segítségével határozzuk meg azt a távolságot (méterben kifejezve) amelynél jelentkezik a görcsös lábszárfájdalom
· Doppler ultrahang vizsgálat információt nyújt az elzáródás elhelyezkedéséről, az érszűkűlet fokáról és az érfal állapotáról
· kontrasztanyagos angiográfiás vizsgálatot nem egyértelmű eredmények vagy endovasculáris, illetve nyílt sebészeti műtét indikációja esetén végzünk
Konzervatív kezelés
A keringési zavarok kezelésében kulcsfontosságúnak bizonyul a gyaloglás. A rendszeres testmozgás és a mozgás intezitásának fokozatos növelése, kollaterális érhálózat kialakulását segíti elő, ezzel növelve az alsó végtag szöveteinek vérellátását. Ezt, gyógyszeres kezeléssel is kilehet egészíteni.
Invazív eljárások: értágítás (ballonos angioplasztika, PTA, stent)
Percutan transluminalis angioplastica (PTA) – az eljárás lényege egy ballonkatéter behelyezése a szűkült ér szegmentumba. A ballon felfújásával érjük el a kivánt ér átmérőt. Abban az esetben ha az eljárás nem szünteti meg a szűkűletet egyéb eszközöket (stent) alkalmazuk. A PTA rövid érszegmentumot érintő izolált (elszigetelt) szűkület megszüntetésére a legalkalmasabb.
Érsebészeti beavatkozások (endarterectomia, by-pass)
Rövid szegmentumot érintő verőér szűkület (sztenózis), illetve elzáródás (obstukció) az angioplasztika mellett endarterectomiával oldható meg. Az endarterectomia szűkületet okozó plaque és a sérült érfal eltávolítását, majd ezt követően az ér lumenének helyreállítátsát foglalja magába. A hosszabb ér szegmetumok érintettsége esetén bypass segitségével áthidaljuk az elzáródott érszakaszt.
Mit értünk hasi aorta aneurysma alatt?
Aneurysmának nevezzük egy artéria normális átmérőjéhez viszonyított 1,5-szeresére való tágulatát.
Hogyan alakul ki az aneurysma?
Az érfal rétegeinek körülírt tágulata, zsákszerű kiboltosulása, elvékonyodása és végül rupturája alakul ki, mindez az érintett artériában uralkodó magas nyomás és az érfal szerkezeti változásainak köszönhetően. Magas rizikócsoportba sorolhatóak a dohányzók és sok éve fennálló, kezeletlen magas vérnyomásban szenvedő páciensek. Gyakoribb idős, férfi páciensek körében. A kötőszöveti betegségek családi halmozódást mutatnak. A felmérések adatai szerint az aneurysmában szenvedő páciensek 20%-a rendelkezik legalább egy olyan közeli családtaggal aki kötöszöveti betegsében szenved. Ezen felül az aneurysma a kötőszöveti betegség más megnyilvánulási formáival is gyakran társul, mint viszér, aranyér, sérv, izületi betegségek, stb). Legsúlyosabb szövődményként az aneurysma ruptúrát tartják számon, amely azonnali sűrgősségi ellátást igényel, mivel végzetes belső vérzést okoz. Sok páciens nem részesül időben megfelelő orvosi ellátásban, amely azonnali halál bekövetkezéséhez vezet. Emiatt rendkívül fontos a betegség időben történő felismerése és megelőző kezelése.
Hogyan lehet felismerni a hasi aorta aneurysmát?
A betegség korai szakaszában nem okoz jellemző panaszokat. Rendszerint csak a szövődmények kialakulásának pillanatában szerzünk tudomást a létezéséről. Leggyakoribb tünete az erős hasi fájdalom amely mélyen a gericoszlopba vagy medencébe sugárzik. A betegség végzetes kimenetelének elkerülése végett fontos időben felismerni. Erre alkalmas biztos és egyszerűen elvégezhető kivizsgálási módszer a hasi ultrahang vizsgálat. Az ultrahang segítségével, megállapítjuk az aneurysma jelenlétét, annak klinikai stádiumát, és a sebészeti beavatkozás elvégzésének szüksegességét. Műtéti indikáció esetén kiegészítő vizsgálatokat (CT angiográfiát, MR angiográfiát, arteriográfiát, stb.) végzünk.
Melyek a kezelési lehetőségek?
A terápiás eljárás a kóros elváltozásban szenvedő ér szegmentum kiiktatásából áll. A sebészeti beavatkozás szükségessége az aneurysma átmérőjétől függ. 40 mm alatti átmérővel rendelkező aneurysma ruptúrájának kockázata nagyon alacsony, ezért nem képez műtéti indikációt. 40 mm feletti átmérő illetve gyors evolúció esetén szükséges a sebészeti beavatkozás elvégzése, 50 mm fölött pedig sűrgősségi beavatkozást igényel. Az aneurysmák kezelésére alkalmazott leggyakoribb sebészeti eljárás annak eltávolítása és műérrel való helyetesítése. Bizonyos estekeben Y alakú műérrel helyetesítjük a két csipő ütőeret. Endovaszkuláris módszerrel prótézis (stent-graft) beültetését végezzük.
Az endoprotézis egy rugalmas cső amelynek hálószemei egy műanyag membránnal vannak bevonva.
Pácienseink számára, a legmegfelelőbb ellátást biztosítjuk.
Mit lehet tenni, mint páciens?
Rendszeresen ellenőrizze vérnyomását, kerülje a nehéz súlyok emelését, illetve erős hasprés alkalmazását (például székelés közben). Törekedjen az ideális testsúly elérésére és megtartására; ne dohányozzon; vegyen részt rendszeres ellenőrzésen (hat havonta vagy orvosa által ajánlott időközönként).
Mit értünk a stroke fogalma alatt?
A stroke (agyérkatasztrófa) az agy hirtelen kialakuló vérellátási zavara következtében létrejövő kórkép, amely az agy működésének zavarához vezet, maradandó károsodásokat okozva. A kórkép kialakulásában fontos szerepet játszik az agy oxigénnel szembeni rendkívüli érzékenysége.
Hogyan alakul ki a stroke?
A stroke-nak több típusa és kiváltó oka lehet. Ischaemiás stroke-ról beszélünk az agy vérellátásanak hirtelen kialakuló hiánya következtében létrejövő kórkép esetén. 90%-ban előforduló típusa a stroke-nak. Legfőbb oka a verőerek elzáródása: trombózis (vérrög képződés) vagy embólia (a fej, a nyak vagy a szív verőereinek területéről tovasodródott vérrög) következtében. A trombusok kialakulhatnak az elmeszesedett agyi erekben, illetve leggyakrabban a nyaki ütőerekben vagy annak ágaiban, ahonnan a véráram utján tovasodródnak az agyba itt érelzárodásokat okozva. A nnmaradó 10-20% -ot vérzéses stroke képviseli. A megnövekedett nyomás következtében, az agyi verőerek megrepednek és agyállományi vérzés alakul ki. Az állomány vérzés főbb okai közé sorolhatjuk a nagyon magas értékeket elérő vérnyomást vagy a veleszületett érrendszeri rendellenességeket (intracerebralis aneurysma).
Melyek az agyérkatasztrófa főbb klinikai jellemzői?
A stroke kialakulását sok esetben átmeneti ischaémiás roham (TIA-transient ischemic attack) előzi meg, amely múló fokális neurológiai tünetekkel jellemzett állapot. Tünnettan:
· néhány perc vagy óra mulva megszűnő homályos látás, beszédzavar, alsó vagy felső végtagi bénulás
· átmeneti, kettős látás
· hirtelen fellépő, erős fejfájás
· szédülés
Ezen figyelmeztető jeleket komolyan kell venni és sürgősségi ellátásban részesíteni az érintett egyént.
Hogyan tudjuk a figyelmeztető jeleket elkülöníteni?
Kiemelten fontos meghatározni, hogy agyi vérellátási zavar okozza -e ezen figyelemztető jeleket. Első lépésként ultrahang viszálatot végzünk amely segítségével a nyaki ütőér és vertebrális artériák állapotát határozzuk meg. Az ultrahang fájdalommentes, nem invazív kivizsgálási módszer, amely pontos információt nyújt a veszélyt jelentő ateroszklerotikus kalcifikaciókról, az érszűkület mértékéről és az érfal elváltozásairól. Ha sebészeti beavatkozásra kerül sor arteriográfiás kivizsgálást végzünk. A stroke azon kórképek közé tartozik amelyek esetében nagy fontosságal bír a hatékony megelőzés, mivel drasztikusak a szövődményei és sok esetben elégtelennek bizonyul a felépülés (például bénulás esetén). Egy részletes klinikai vizsgálatra van szükség, amely során kiemelt figyelmet kell fordítani a magas vérnyomás vagy cukorbetegség jelenlétére. Aterotrombózis okozta stroke esetén, a teljes érredszer részletes kivizsgálása szükséges, mivel gyakran társul a szívkoszorúerek és az alsó végtagok ereinek hasonló elváltozásaival, szűkületével.
Milyen terápiás módszerek állnak rendelkezésünkre?
Elsősorban a stroke kialakulásának megelőzésére kell fektetni a hangsúlyt. Az életmód változtatás hatékonynak bizonyul a következő ajánlásokkal: ne dohányozzon! Csökkentse az állati zsírokban gazdag élelmiszerek fogyasztásást, törekedjen az ideális testsúly elérésére és megőrzésére, mérsékelje az alkohol, a túlzott só és szénhidrát fogyasztást, igyekezzen vérnyomását normális szinten tartani, kerülje a stresszes helyzeteket, rendszeresen ellenőrizze vércukor szitnjét, cukorbetegség esetén tartsa be orvosa előírásait. Szükség esetén gyógyszeres kezelés is rendelkezésre áll, viszont ha a nyaki ütőér illetve vertebrális erek szűkűlete súlyos vagy panaszokat okoz, sebészeti beavatkozás elvégzésére kerül sor, ezzel kivédve a stroke kialakulását. Műtét során eltávolítjuk a vér keringését akadályozó trombust/embólust és letisztítjuk az érfalat. Ez helyi érzéstelenítésben egy kis bemetszésen keresztül valósul meg. A műtét utáni felépülés nagyon gyors. Ha a nyitott műtét túl kockázatosnak bizonyul vagy a tájanatómiai jellmezők megakadályozzák annak megvalósítását, endovaszkuláris beavatkozás elvégzésére kerül sor, stent beültetésével. Az önnek legmefelelöbb eljárást biztosítjuk.
Profil medical
Contact:
Tel: (004) 0264 44 29 40
Fax: (004) 0264 44 95 70
Mobil: (004) 0743 08 36 06
E-mail: contact@venovasc.com
S.C. CENTRUL VENO VASCULAR CLUJ S.R.L
Sediul: Str. Minerilor nr.47,
400409 Cluj-Napoca
Nr.ord.com.: J12/2862/2004
Cod.unic. inreg.: 16664536