A vénás bántalmak mára már széles körben elterjedt megbetegedések. A Román Flebológus Társaság 2004-ben körülbelül 7000 páciensen végzett felméréséinek adatai szerint Románia lakosságának 35%-a szenved olyan vénás betegségben amely kezelést igényel, ebből 15 %-ban szükséges sebészeti beavatkozást elvégezni.

Kezelés nélkül ezen vénás bántalmak súlyos szövődmények (a bőr ekcémás elváltozásai, vénás gyulladások, mélyvénás trombózis, lábszár fekély, a mély vénás rendszer másodlagos degenratív elváltozása) kialakulásának veszélyét rejtik magukba.

Mi a véna?

A vénák (gyűjtőerek) szállítják a szervezetben elhasznált (oxigénben, tápanyagokban szegény, bomlástermékkel telített) vért a szívhez. A vénás visszatérés a gravitáció ellenében, álló helyzetben is megtörténik. Ez a folyamat a következő tényezőknek köszönhetően valósul meg:

• 1. A vénás billenytyűknek, amelyek biztosítják a vér lineáris áramlását
• 2. A nyomás jeleségeknek és az izom pumpának
• 3. A szív és légzés által biztosított szívó hatásnak

Az alsó végtagok szintjén az elhasznált vért egy felületes és egy mély vénás rendszer gyűjti.A mély vénás rendszernek kiemelten fontos szerepe van, mivel ez szállítja a megfelelő végtag vénás vérének 90%-át. Ezzel ellentétben a felületes vénás rendszer nem tölt be létfotosságú szerepet. Ezen vénákat koszorúér by-pass és perifériás artériás by-pass műtéteknél áthidaláshoz szükséges erekként lehet felhasználni, illetve a felületes vénás rendszer elsődleges elváltozásai esetén kockázat nélkül eltávolíthatók.

A visszérbetegség

Mi a visszérbetegség?

A visszérbetegség a a vénafal meggyengülését és kitágulását jelenti. Ehhez az elégtelenül zárodó vénás billetyűk is hozzájárulnak. Tulnyomó részt az alsó végtag felületes vénás rendszerét érinti de megjelenhet a mélyvénás rendszer szintjén is.

A visszérbetegség kialakulásának mechanizmusa?

A viszértágulatok kialakulásának többszörös oka lehet:

• -az ember két lábon való állása
• -örökletes (családi halmozódás)
• -a vénás billentyűk számbeli veleszületett rendellenesége
• -tartós álló tevékenység
• -terhesség
• -a vénás billentyűk posttrombótikus, illetve gyulladásos degenerációja
• -másodlagos vénás tágulatok, amelyek a mély vénás rendszer elzáródása vagy összenyomása (kompressziója) következtében a felületes vénás rendszer túlterhelése miatt jönnek létre

A visszérbetegség formái?

Az alsó végtag vénás rendszerének komplex anatómiája alapján megkülönböztetünk:

• 1. Seprűvénák/ “spider veins” /teleangiectaziák, retikuláris vénák, amelyek a bőrön áttetsző kis vénás tágulatok
• 2. A fő gyűjtőér törzsek kollaterális ágainak (mellékágainak) degenerációja
• 3. A fő gyűjtőér törzsek érintettsége, illetve mélyvénás elégtelenség
• 4. Perforáns vénák elégtelensége (a felületes és mély vénás rendszert összekötő érhálózat)

Milyen következményekkel jár a visszérbetegség?

A hosszantartó vénás visszafolyás (reflux) következtében megnő a vénás nyomás amely microcirkulációs zavarokhoz vezet: a tápanyagok felszívódásának és a salakanyagok eltávolításának hatékonysága elégtelenné válik. Ennek következtében annál súlyosabb tünetek alakulnak ki minél nagyobb a visszeres tágulatok foka és minél régebben állnak fenn.

• 1. Ödéma: A nyirokrendszer túlterhelése következtében megnő a szövetek közti folyadék mennyisége, ezzel párhuzamosan csökken annak felszívódása. A betegség első fázisban ez a jelenség hosszas lábon állás után, az esti órákban és meleg éghajlatban jelentkezik, fekvő testhelyzetben történő pihenés esetén csökken a mértéke.
• 2. Induració:a bőr megkeményedése, (sclerózisa) amely a szövet közti térben lerakodó fehérjék, és a krónikus gyulladásos folyamatok következtében alakul ki, a salakanyagok felhalmozódása következtében.

• 3. Ekcéma: olyan bőrelváltozás, amely a fokozodó vénás pangás miatt alakul ki, ezen bőr területekre jellemző a megkeményedés és pangásos ödéma jelenléte, amelynek mértéke nem csökken fekvő helyzetben
• 4. Vénás gyulladások (phlebitisek): súlyos vérkeringési zavarok következtében alakulnak ki, amelyhez hozzájárulnak a vér összetételének kóros elváltozása és véna fal degenerációja is. Az említett folyamatok a vér áramlásának megvoltázását vonják maguk után, amely elősegíti a vér alvadását, vérrögök kialakulását. Ebből adodóan a phlebitis nem egy veszélytelen betegség, mivel sok esetben tünetmentes mikroembolizáció alakul ki. Ezen folyamat lényege, hogy apró darabok szakadnak le a felületes gyűjtőerek szintjén elhelyezkedő vérrögökből,
  utján eljutnak a tüdőbe ahol fibrótikus elváltozásokat okoznak.

• 5. A mély vénás trombózis (TVP) képviseli a visszérbetegség legsúlyosabb szövődményét. Lényege, vérrögök kialakulása a mély vénás rendszerben. Heveny fázisban a vérrögökből nagyobb darabok szakadhatnak le, a vérárammal tovasodródnak a tüdőbe, ahol beékelődnek, nagyobb ereket zárnak el, a tüdő vérkeringésének súlyos zavarát okozva ezzel. A fent leírt folyamatot tüdőembóliának nevezzük, amely körülbelül az esetek 20%-ban halálos kimenetelű. A vérrögök a mély vénás rendszer gyűjtőerei szintjén is elzáródásokat okozhatnak, ezzel párhuzamosan a vénás billentyűk degenerációja, mély vénák visszeres tágulata és az alsó végtag szöveteinek masszív destrukciója alakul ki. (Ezt a folyamatot posttrombótikus szindrómának nevezzük.)

• 6. Fekély (vénás/posttrombótikus fekély) a szövetek elhalásának következménye. Oxigén és tápanyagok hiányában a szövetek elhalnak. A lábszár fekélyre jellemző, hogy erős, főleg éjszaka jelentkező fájdalommal jár, gyakran bakteriális felülfertőződéssel társul, évek hosszú során át tartó szeszélyes lefolyást mutatva. Az esetek 70-80%-ban a lábszárfekély átterében mély vénás trombózis húzodik meg. Sok esetben munkaképtelenséghez, elszigetelődéshez és társadalmi hanyatláshoz vezet. A felmérések adatai szerint Románia lakosságának 3%-a szenved lábszárfekélyben, illetve szerepel kórelőzményében.
  Végső következtetésként ajánlott a felületes vénás rendszer visszeres tágulatait időben kezelni, ezzel elkerülve a súlyos szövődmények kialakulását. Ennek hiányában a mély vénás rendszer érintettsége alakul ki, a panaszok sajnos csak a mély vénás elégtelenség kialakulásának pillantában jelentkeznek, amely későnek bizonyulhat az oki kezelés bevezetéséhez.

Kezelés

Kiemelten fontos szerepet tölt be a kompressziós kezelés. Ez utóbbi rugalmas pólya vagy kompressziós harisnya viselésével valósul meg, melyek különböző erősségű nyomást gyakorolva elősegítik a vénás visszatérést. Ezen felül fontos az érintett végtag rendszeres mozgatása és a testmozgás. Kiegészítő terápiaként sok esetben szükséges lehet a nyirokmasszázs bevezetése. A fent említett eljárások első vonalbeli kezelést jelentenek vénás bántalmak esetén. Az összes többi terápiás céllal végzett kiegészítő beavatkozás (gyógyszeres kezelés, különbözö krémek használata) elégtelennek bizonyult.

Sebészi kezelés

Intézményünk járóbeteg szakellátást, illetve korszerű eszközökkel végezett sebészeti beavatkozások elvégzését biztosítja önöknek. Helyi érzéstelenítésben végezzük műtéti eljárásainkat, amely lehetővé teszi a páciensek műtét után azonnali lábra állítását, elősegítve az élattani vérkeringés serkentését, ezzel számottevően csökkentve a műtét utáni szövődmények kialakulásának kockázatát. Intézményünk a következő műtétek elvégzését biztosítja: klasszikus -, mini-invazív sebészeti beavatkozások, endovénás eljárások (lézerkezelés, szkleroterápia, hab szkleroterápia). Ezen beavatkozások sokszínűsége lehetővé teszi, hogy pácienseink számára a legmegfelelöbb kezelési eljárás elvégzését biztosítsuk.

• A klasszikus sebészeti eljárások: lege artis crossectomia, saphenectomia, perforáns vénák subfasciális lekötése, reintervenciók és szélsőséges esetere szánt eljárások.
• A minim invaziv beavatkozások (flebectomiák) jó orvosi és esztétikai eredmények elérését teszik lehetővé.
• Az endovénás módszerekkel (lézerterápia, hab szkleróterápia, radiofrekvenciás eljárás) gyors, mini-invazív és kiváló esztétikai eredményeket lehet elérni.
• Ezen kezelési eljárások kombinációja lehetőséget nyújt számunkra, hogy esztétikai és orvosi igényeknek megfelelő, személyre szabott kezelést biztosítsunk pácienseink számára.