A vénás megbetegedés széles körben elterjedt állapot. A Román Flebológiai Társaság (SEPIA) 2004-es statisztikája szerint Románia lakosságának körülbelül a 35%-a szenved kezelést igénylő vénás elváltozásoktól, ebből 15% műtéti beavatkozást igényel. Kezeletlenül ezek a kórállapotok megnövekedett kockázatot jelentenek, és más súlyos szövődményekhez, például trombózis, phlebitis (vénagyulladás), fekélyek vagy tüdőembólia kialakulásához vezetnek.
Mi a véna?
A vénák (gyűjtőerek) szállítják a szervezetben elhasznált, oxigénben, tápanyagokban szegény, bomlástermékkel telített vért a szívhez. A vénás visszatérés a gravitáció ellenében, álló helyzetben is megtörténik. Ez a folyamat a következő tényezőknek köszönhetően valósul meg:
- A vénás billentyűknek, amelyek biztosítják a vér lineáris áramlását
- A nyomás jelenségeknek és az izompumpának
- A szív és a légzés által biztosított szívó hatásnak
Az alsó végtagok területéről az elhasznált vért egy felszíni és egy mélyvénás rendszer gyűjti. A mélyvénás rendszernek kiemelten fontos szerepe van, mivel ez szállítja a végtagok vénás vérének 90%-át. Ezzel ellentétben a felszíni vénás rendszer nem tölt be létfontosságú szerepet. Ezeket a vénákat koszorúér-bypass és perifériás artériás-bypass műtéteknél transzplantációs anyagként lehet felhasználni, illetve a felszíni vénás rendszer primer elváltozásai esetén kockázat nélkül eltávolíthatók.
Visszérbetegség
Mi a visszérbetegség?
A visszérbetegség a vénafal meggyengülését és tágulását jelenti. Ehhez az elégtelenül záródó vénás billentyűk is hozzájárulnak. Túlnyomórészt az alsó végtag felszíni vénás rendszerét érinti, de megjelenhet a mélyvénás rendszer szintjén is.
A visszérbetegség kialakulásának mechanizmusa
A visszértágulat kialakulásának több oka lehet:
- a két lábon járás anatómiája
- hosszan tartó lábon állás
- örökletes tényezők (családi halmozódás)
- a vénás billentyűk számbeli, veleszületett rendellenességei
- terhesség
- a vénás billentyűk poszttrombotikus, illetve gyulladásos degenerációja
- másodlagos vénás tágulatok, amelyek a mélyvénás rendszer elzáródása vagy összenyomása (kompressziója) következtében, a felszíni vénás rendszer túlterhelése miatt jönnek létre
A visszérbetegség formái
Az alsó végtag vénás rendszerének komplex anatómiája alapján léteznek:
- Seprűvénák/spider veins/teleangiektáziák, retikuláris vénák, amelyek áttetsző kis vénás tágulatok a bőrön
- A fő gyűjtőér törzsek kollaterális ágainak (mellékágainak) degenerációja
- A fő gyűjtőér törzsek érintettsége, illetve mélyvénás elégtelenség
- Perforáns vénák (a felszíni és mélyvénás rendszert összekötő érhálózat) elégtelensége
Milyen következményekkel jár a visszérbetegség?
A tartós vénás visszafolyás (reflux) következtében megnő a vénás nyomás, amely mikrocirkulációs zavarhoz vezet: a tápanyagok felszívódásának és a salakanyagok eltávolításának hatékonysága elégtelenné válik. Ennek következtében annál súlyosabb tünetek alakulnak ki, minél nagyobb a visszeres tágulatok foka és minél régebben áll fenn ez a zavar.
1. Ödéma: A nyirokrendszer túlterhelése következtében megnő a szövetközti folyadék mennyisége, ezzel párhuzamosan csökken annak felszívódása. A betegség első fázisban ez a jelenség hosszas lábon állás után, az esti órákban és meleg éghajlatban jelentkezik, fekvő testhelyzetben történő pihenés esetén csökken a mértéke.
2. Ekcéma: olyan bőrelváltozás, amely a fokozódó vénás pangás miatt alakul ki. Az érintett bőrterületre jellemző a megkeményedés és pangásos ödéma jelenléte, amelynek mértéke nem csökken fekvő helyzetben.
3. Induráció: a bőr megkeményedése (sclerosis), amely a szövetközti térben lerakodó fehérjék és a krónikus gyulladásos folyamatok következtében alakul ki, a salakanyagok felhalmozódása következtében.
4. Vénás gyulladások (phlebitisek): súlyos vérkeringési zavarok következtében alakulnak ki, amelyhez hozzájárul a vér összetételének kóros elváltozása és a vénafal degenerációja is. Az említett folyamatok a vér áramlásának megváltozását vonják maguk után, amely elősegíti a véralvadását és a vérrögök kialakulását. Ebből adódóan a phlebitis nem egy veszélytelen betegség, mivel sok esetben tünetmentes mikroembolizáció alakul ki. Utóbbi lényege, hogy apró darabok szakadnak le a felületes gyűjtőerek szintjén elhelyezkedő vérrögökből, ezek eljutnak a tüdőbe, ahol fibrótikus elváltozásokat okoznak.
5. A mélyvénás trombózis (TVP) képviseli a visszérbetegség legsúlyosabb szövődményét. Lényege, hogy vérrögök alakulnak ki a mélyvénás rendszerben. Heveny fázisban a vérrögökből nagyobb darabok szakadhatnak le, a vérárammal eljutnak a tüdőbe, ahol nagyobb ereket zárhatnak el és a tüdő vérkeringésének súlyos zavarát okozzák. A fent leírt folyamatot tüdőembóliának nevezzük, amely körülbelül az esetek 20%-ban halálos kimenetelű. A vérrögök a mélyvénás rendszer gyűjtőereiben is elzáródást okozhatnak, ezzel párhuzamosan a vénás billentyűk degenerációja, a mélyvénák visszeres tágulata és az alsó végtag szöveteinek masszív destrukciója alakul ki. (Ezt a folyamatot poszttrombotikus szindrómának nevezzük.)
6. Fekély (vénás/poszttrombotikus fekély) a szövetek elhalásának következménye. Oxigén és tápanyagok hiányában a szövetek elhalnak. A lábszárfekélyre jellemző, hogy erős, főleg éjszaka jelentkező fájdalommal jár, gyakran bakteriális felülfertőződéssel társul, évek hosszú során át tartó szeszélyes lefolyást mutatva. Az esetek 70-80%-ban a lábszárfekély hátterében mélyvénás trombózis húzódik meg. Sok esetben munkaképtelenséghez, társadalmi elszigetelődéshez vezet. A felmérések adatai szerint Románia lakosságának 3%-a szenved lábszárfekélyben, illetve a betegség szerepel a páciens kórelőzményében.
Következtetésként a felszíni vénás rendszer visszértágulatait ajánlott időben kezelni, ezzel elkerülve a súlyos szövődmények kialakulását. Kezelés hiányában kialakul a mélyvénás rendszer érintettsége, a panaszok sajnos csak a mélyvénás elégtelenség létrejöttének pillanatában jelentkeznek, amely sok esetben már későnek bizonyul az oki kezelés elkezdéséhez.
Kezelés
Kiemelten fontos szerepet tölt be a kompressziós kezelés, amely egy rugalmas pólya vagy kompressziós harisnya viselését jelenti, mindkettő különböző erősségű nyomást gyakorolva segíti elő a vénás visszatérést. Ezen felül fontos az érintett végtag rendszeres mozgatása és az általános testmozgás. Kiegészítő terápiaként sok esetben eredményt hoz a nyirokmasszázs.
A fent említett eljárások a vénás bántalmak elsővonalbeli kezelései.
Az összes többi terápiás céllal végzett kiegészítő beavatkozás (gyógyszeres kezelés, különböző krémek használata) elégtelennek bizonyul.
Sebészi kezelés
Intézményünk járóbeteg-szakellátást, illetve korszerű eszközökkel végzett sebészeti beavatkozások elvégzését biztosítja pácienseink számára. Helyi érzéstelenítésben végezzük a műtéteket, ez lehetővé teszi a páciensek műtét utáni azonnali lábra állítását, elősegítve a vérkeringés serkentését, ezzel számottevően csökkentve a műtét utáni szövődmények kialakulásának kockázatát. Intézményünk a következő műtétek elvégzését biztosítja: klasszikus, minimálisan invazív sebészeti beavatkozások, endovénás eljárások (lézerkezelés, szkleroterápia, hab szkleroterápia).
Ezen beavatkozások sokszínűsége lehetővé teszi, hogy pácienseink számára a legmegfelelőbb kezelést biztosítsuk.
- A klasszikus sebészeti eljárások: lege artis crossectomia, saphenectomia, perforáns vénák subfascialis lekötése, újbóli beavatkozások és szélsőséges esetere szánt eljárások.
- A minimálisan invazív beavatkozások (flebectomiák) jó orvosi és esztétikai eredmények elérését teszik lehetővé.
- Az endovénás módszerekkel (lézerterápia, hab szkleroterápia, rádiófrekvenciás eljárás) gyors, minimálisan invazív és kiváló esztétikai eredményeket lehet elérni.
- Ezen kezelési eljárások kombinációja lehetőséget nyújt számunkra, hogy esztétikai és orvosi igényeknek megfelelő, személyre szabott kezelést biztosítsunk pácienseink számára.
